Emelem virtuális kalapom blogom olvasói előtt! Ismét eltelt egy március 15.-e. S ismét elmúlt egy nap. Egy fantasztikus nap. Ugyanis utam jól telt, s sikeresen felértem Győr városába, ahol rengeteg csuda fogadott. A városházánál például készültek az ünnepségre, s a rendőrbácsik is felfegyverezve készen voltak, meg láttunk néhány vaskordont is, biztos ami zicher alapon. Aztán továbbhaladva a sétáló utcában találtunk néhágy felvonuló díszmagyart. Azthiszem valami hagyományörző huszárbandérium lehetett. Érdekes látvány volt. De persze Geri kollegával ezen is poénkodtunk, hogy a rendőrők átvilágitják a pakkunkat, s a körzőnket fegyverként értelmezik. Aztán nem így lett, sikeresen átjutottunk a tömegen.
Ezek után az estét mint mindig kedvesemmel tölthettem. Aki ismét elkápráztatott. Nem csak azért mert csodálatos, hanem azért mert energikus s nagyszerű ötletei vannak, ráadásul kaptam tőle egy csomó meglepit. Ami nagyon jól esett. Jó hogy ismét egy csomó új dolgot s tulajdonságát megismerhettem. S egyre jobban az az érzésem hogy egy fantasztikus lányt ismertem meg a személyében. De mi is volt az ajándék s mit is csináltunk?
Hát az elsőszáú ajándék természetesen Ő volt. S mint mindig most is gyönyörűen nézett ki. S aranyosan mosolygott az egész este folyamán. A második ajándékom a régóta beígért világitó halak voltak. Amik ezentúl a Víztorony utcában fognak úszkerálni. Persze csak a fennmaradó 4 hónapig. Aztán hazaviszem menedékembe, hogy az uborkaföldek vízét is megkóstolják. Ezek a halak nagyon tetszettek, s nagyon örültem nekik. S már a nevük is megvan. A legszebbiket Kaliopé (hivatalos név névnap június 8, ha nem hiszed járj utánna) hívom, a kékhátút Artúrnak míg a harmadikat Alexandernek nevezem majd. Klasz kis ajándék, mert mindig is szerettem volna halakat, illetve gyermekkorom egy meghatározó élményei a díszhalak. De talán mivel a halak sok törődéssel s idővel járnak, meg mégtöbb vesződséggel, így sose lettek igazi halaim. De most kedvesem jóvoltából ez is megvalósult. Már csak egy vitorláshajó kell :D Szóval mihelyt holnap megveszem a ragasztót, fel is helyezem őket a Víztorony utcai lakom mennyezetére. S este mikor elalszom, a halaimat látom, s kicsit mindig Julcsimra fogok gondolni. KÖSZÖNÖM SZÉPEN KEDVESEM
Aztán az esti program a halakkal nem ért véget. Ezután megmutatta nekem matricagyüjteményét. Aminek a neve is mutatja matricákat tartalmaz. Rengeteg szép matrica volt benne. Volt pl egy zsiráf ami nagyon tetszett, meg jónéhány csiga, amiből szívesen kiloptam volna egyet :P
Ezek után szintén folytatódott a kényesztetésem, ugyanis Julcsim kiskori fényképeket mutatott. Aminek az első részét már megtettük két hete, de most folytattuk. S rövid töprengés után, megállapítottam hogy mátkám egyre csinosabb lesz :) Úgyhogy ha a jövőre gondolok.. Azthiszem kell szereznem valami rugós szájmerevítőt, hogy az államat ne a porból kelljen felkotornom..
Jó volt nézni kiskori énjét :) Meg persze mivel lakótársával Annával járt egy iskolába, így őt is megfigyelhettem. ÉRdekes volt hogy mennyit változtak mind a ketten az idő folyamán. A régmúlt osztályképei felől haladtunk a jelenbe. S elérkeztünk a tablóképhez. Ami eléggé gyászos lett. A hölgyek ugyanis fekete blúzba és felsőbe voltak, illetve az úrak fekete ingbe és zakóba. De Julcsim nagyon csinos a tablóján is. S szerencsére kaptam is egy példányt ebből a képből. Ahol eszméletlen csinos. Bár Ő mikor nem. (Dehát ezt csak az tudja aki ismeri arámat :))
Ezek után csináltunk pár tetszetős vagy nem épp tetszetős de jó képet. Amit beszerzés után publikálok is a blogomba. Szerintem "éddddddddik" lettek :) Szóval végre lesz msnnen is pár új fotókopia rúlunk. Amúgy ha már itt tartunk Julcsi majd visszakérném az akujimat :P Bár nem sok hasznát veszem mostanság :D Mondjuk ha jól tudom a "házasság után szerzett vagyontárgyak feleződnek" S ezt az elemet töltőstől "házasság" után vásároltuk. SZóval ilyen értelembe megkezdődött az osztoszkodás. Ő az elemeket míg én a töltőt kaptam :) Persze ez csak mellébeszélés... :)
Ezen programok után kicsit leeresztettünk, s ötlet hiányába gyors masszázst adtam fáradt vállainak. Majd ihletet merítve, kellemes zöld hangulatvilágitásba, beszélgettünk, majd csendesfoglalkozást tartottunk. EZt csak Ádám trombitálása szakította néha félbe. Jobbulást neki :) De összegezve nagyon jó kis este volt. De kellemes társaságába csak úgy rohant az idő, s elérkezett a búcsú ideje. Útközbe hangulatosan beszélgettünk, átadtam anyukám ajándékát, majd hazakísértem. Ezek után felhívott magához, s nála egy rövid tánc után, ismét megpihentünk. Ekkor kérdően de spontán felajánlotta hogy aludjak nála, de ezt több okból is visszautasítottam. Egyrészt mert menve hagytam a zenét otthon, másrészt meg zh-k előtt jobb ha inkább mindketten kipihenjük magunkat. Másrészt valahol volt bennem egy kis félelem is, amolyan egézsséges izgulás, hogy adott szavamat nem tudom majd állni.
Ez azonban anélkül is megtörtént. S talán ez árnyékolja be kicsit az estémet. Mert hát kétszer is megszegtem az adott szavamat. PErsze semmi rossz nem történt, de mégis valahol kicsit "lelkifurim" van :D Szóval sajnálom Julcsim, sajnálom hogy nem tudtam állni az adott szavamat. DE ezt majd csütörtökön neked is kifejtem személyesen :)
Aztán mikor erőtvettem magamon a kellemes este után, elindultam hazafelé. EZ csodás alaklom esti kocokásomhoz. UGyanis a Dózsa rakpart s a Watertower street közötti utszakaszt általában kocogva teszem meg. Hazaérve örömmel konstatáltam, hogy kedvesem itt hagyta nekem a fekete felsőjét, aminek titkon kicsit örültem. MErt egyrészt ez egy burkolt lehetőség volt hogy felhívjam a mobájlomon, másrészt burkolt lehetőség hogy játszunk. Tudjátok "mit érdemel az a bűnös akinek záloga a kezemben van". Illetve remélem hogy a nagy tanulásba, holnap este átnyujthatom neki a ruhadarabját, amit szeleburdian az ágyamon felejtett :)
SZóval izgalmas és szép nap volt. Mind odahaza, de főleg itt fenn Győrőtt. Köszönöm kedvesem a csodás estét, s a rengeteg kisebb nagyobb ajándékot/ajándékod.
Ti pedig kedves olvasók, megköszönném nektek a figyelmeteket. LEgyetek jók s vigyázzatok magatokra, s élvezzétek egymást.
A mihamarabbi viszontolvasásig sziasztok
Ezek után az estét mint mindig kedvesemmel tölthettem. Aki ismét elkápráztatott. Nem csak azért mert csodálatos, hanem azért mert energikus s nagyszerű ötletei vannak, ráadásul kaptam tőle egy csomó meglepit. Ami nagyon jól esett. Jó hogy ismét egy csomó új dolgot s tulajdonságát megismerhettem. S egyre jobban az az érzésem hogy egy fantasztikus lányt ismertem meg a személyében. De mi is volt az ajándék s mit is csináltunk?
Hát az elsőszáú ajándék természetesen Ő volt. S mint mindig most is gyönyörűen nézett ki. S aranyosan mosolygott az egész este folyamán. A második ajándékom a régóta beígért világitó halak voltak. Amik ezentúl a Víztorony utcában fognak úszkerálni. Persze csak a fennmaradó 4 hónapig. Aztán hazaviszem menedékembe, hogy az uborkaföldek vízét is megkóstolják. Ezek a halak nagyon tetszettek, s nagyon örültem nekik. S már a nevük is megvan. A legszebbiket Kaliopé (hivatalos név névnap június 8, ha nem hiszed járj utánna) hívom, a kékhátút Artúrnak míg a harmadikat Alexandernek nevezem majd. Klasz kis ajándék, mert mindig is szerettem volna halakat, illetve gyermekkorom egy meghatározó élményei a díszhalak. De talán mivel a halak sok törődéssel s idővel járnak, meg mégtöbb vesződséggel, így sose lettek igazi halaim. De most kedvesem jóvoltából ez is megvalósult. Már csak egy vitorláshajó kell :D Szóval mihelyt holnap megveszem a ragasztót, fel is helyezem őket a Víztorony utcai lakom mennyezetére. S este mikor elalszom, a halaimat látom, s kicsit mindig Julcsimra fogok gondolni. KÖSZÖNÖM SZÉPEN KEDVESEM
Aztán az esti program a halakkal nem ért véget. Ezután megmutatta nekem matricagyüjteményét. Aminek a neve is mutatja matricákat tartalmaz. Rengeteg szép matrica volt benne. Volt pl egy zsiráf ami nagyon tetszett, meg jónéhány csiga, amiből szívesen kiloptam volna egyet :P
Ezek után szintén folytatódott a kényesztetésem, ugyanis Julcsim kiskori fényképeket mutatott. Aminek az első részét már megtettük két hete, de most folytattuk. S rövid töprengés után, megállapítottam hogy mátkám egyre csinosabb lesz :) Úgyhogy ha a jövőre gondolok.. Azthiszem kell szereznem valami rugós szájmerevítőt, hogy az államat ne a porból kelljen felkotornom..
Jó volt nézni kiskori énjét :) Meg persze mivel lakótársával Annával járt egy iskolába, így őt is megfigyelhettem. ÉRdekes volt hogy mennyit változtak mind a ketten az idő folyamán. A régmúlt osztályképei felől haladtunk a jelenbe. S elérkeztünk a tablóképhez. Ami eléggé gyászos lett. A hölgyek ugyanis fekete blúzba és felsőbe voltak, illetve az úrak fekete ingbe és zakóba. De Julcsim nagyon csinos a tablóján is. S szerencsére kaptam is egy példányt ebből a képből. Ahol eszméletlen csinos. Bár Ő mikor nem. (Dehát ezt csak az tudja aki ismeri arámat :))
Ezek után csináltunk pár tetszetős vagy nem épp tetszetős de jó képet. Amit beszerzés után publikálok is a blogomba. Szerintem "éddddddddik" lettek :) Szóval végre lesz msnnen is pár új fotókopia rúlunk. Amúgy ha már itt tartunk Julcsi majd visszakérném az akujimat :P Bár nem sok hasznát veszem mostanság :D Mondjuk ha jól tudom a "házasság után szerzett vagyontárgyak feleződnek" S ezt az elemet töltőstől "házasság" után vásároltuk. SZóval ilyen értelembe megkezdődött az osztoszkodás. Ő az elemeket míg én a töltőt kaptam :) Persze ez csak mellébeszélés... :)
Ezen programok után kicsit leeresztettünk, s ötlet hiányába gyors masszázst adtam fáradt vállainak. Majd ihletet merítve, kellemes zöld hangulatvilágitásba, beszélgettünk, majd csendesfoglalkozást tartottunk. EZt csak Ádám trombitálása szakította néha félbe. Jobbulást neki :) De összegezve nagyon jó kis este volt. De kellemes társaságába csak úgy rohant az idő, s elérkezett a búcsú ideje. Útközbe hangulatosan beszélgettünk, átadtam anyukám ajándékát, majd hazakísértem. Ezek után felhívott magához, s nála egy rövid tánc után, ismét megpihentünk. Ekkor kérdően de spontán felajánlotta hogy aludjak nála, de ezt több okból is visszautasítottam. Egyrészt mert menve hagytam a zenét otthon, másrészt meg zh-k előtt jobb ha inkább mindketten kipihenjük magunkat. Másrészt valahol volt bennem egy kis félelem is, amolyan egézsséges izgulás, hogy adott szavamat nem tudom majd állni.
Ez azonban anélkül is megtörtént. S talán ez árnyékolja be kicsit az estémet. Mert hát kétszer is megszegtem az adott szavamat. PErsze semmi rossz nem történt, de mégis valahol kicsit "lelkifurim" van :D Szóval sajnálom Julcsim, sajnálom hogy nem tudtam állni az adott szavamat. DE ezt majd csütörtökön neked is kifejtem személyesen :)
Aztán mikor erőtvettem magamon a kellemes este után, elindultam hazafelé. EZ csodás alaklom esti kocokásomhoz. UGyanis a Dózsa rakpart s a Watertower street közötti utszakaszt általában kocogva teszem meg. Hazaérve örömmel konstatáltam, hogy kedvesem itt hagyta nekem a fekete felsőjét, aminek titkon kicsit örültem. MErt egyrészt ez egy burkolt lehetőség volt hogy felhívjam a mobájlomon, másrészt burkolt lehetőség hogy játszunk. Tudjátok "mit érdemel az a bűnös akinek záloga a kezemben van". Illetve remélem hogy a nagy tanulásba, holnap este átnyujthatom neki a ruhadarabját, amit szeleburdian az ágyamon felejtett :)
SZóval izgalmas és szép nap volt. Mind odahaza, de főleg itt fenn Győrőtt. Köszönöm kedvesem a csodás estét, s a rengeteg kisebb nagyobb ajándékot/ajándékod.
Ti pedig kedves olvasók, megköszönném nektek a figyelmeteket. LEgyetek jók s vigyázzatok magatokra, s élvezzétek egymást.
A mihamarabbi viszontolvasásig sziasztok
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése